Volt már arról szó, hogy az olcsó, megbízhatatlan megoldások felbukkantak a hallókészülékek piacán is. A hallássegítőnek nevezett eszközökkel a neten és az újságokban is találkozhatunk, ahol nem létező orvosok és még kevésbé létező paciensek kínálják a mindenkinek megoldást jelentő eszközöket. Hozzájutottunk egyhez, teszteltük és meglepő eredményre jutottunk.
Az előző részben ellátogattam egy hallásközpontba, ahol részt vettem egy állati alapos hallásvizsgálaton. A tévhitekkel ellentétben egyáltalán nem volt fájdalmas, sőt, még szórakoztatónak is bizonyult, főleg a félrehallott kifejezések miatt, amik a beszédértésem romlását jelezték. És végre azt is megtudtam, hogy létezik a beszédbanán!
Ha halláscsökkenést tapasztalunk, a legjobb amit tehetünk, hogy azonnal szakemberhez fordulunk, ugyanis az időben kezelt problémákon sokkal könnyebben segíthet egy szakszerű hallókészülék, mintha sokáig húzzuk-halasztjuk a használatát. A fül-orr-gégészet kivizsgálás mellett egy hallásközpontot is felkereshetünk, ahol audiológus és orvos segítségét is kérhetjük a panaszaink kivizsgálásában.
Jolcsi néni egy kedves hallókészülékkel élő, budai nyugdíjas, az a típus, akivel szívesen beszélgetünk a buszon, mosolyog sorban állás közben a boltban és mindenkihez van egy két jó szava. Ám Jolcsi néni mégis más, mint a többiek. Jolcsi nénit ugyanis évekkel ezelőtt beszippantotta az internet.
Aki hallásproblémával küzd, idővel azt veszi észre, hogy egyre feljebb kell hangosítania a tévét és a telefonban sem hallja már ugyanúgy beszélgetőpartnerét, mint régen. Ezek is olyan hétköznapi helyzetek, amikben észrevesszük a hallásromlást, de vajon mennyit és hogyan segíthet ezen egy hallókészülék? Ha beledugunk egy hangot felerősítő valamit a fülünkbe, akkor nem lesz minden borzasztóan hangos? Vagy ugyanolyan lesz minden hang, mint előtte?
Akinek zúgott már huzamosabb ideig a füle (és a statisztikák szerint sokan vagyunk így), az tudja, hogy milyen kínzó és idegesítő jelenség ez. Akár egy hangosabb koncert, vagy zajosabb környezet után érezte ezt, biztosan alig várta hogy újra kitisztuljon a hallása. De sajnos van, hogy a fülzúgás állandósul és a gyógyulás orvosi segítséget igényel. Jöjjön a megtörtént sztori, ami egy nagy bulival kezdődik, egy kórházban folytatódik és talán soha nem ér teljesen véget.
Egy betegségére megoldást kereső embernek sok mindent el lehet adni és ezt sajnos azok is tudják, akiknek nem mások gyógyulása, hanem a saját meggazdagodásuk a legfontosabb. A hatékonynak hazudott, értékükön jóval magasabb áron kínált gyógyászati termékeknek hatalmas piaca van, ahol minden csoda értékű: a fogyasztó csepptől kezdve, a mágneses derékaljon és aura karkötőkön át a hallókészülékekig, mind elképesztő gyógyulást ígérnek. Aztán sajnos sok esetben jön a csalódás és a bosszantó felismerés, hogy minket bizony bepaliztak.
Az egészségügyi gondjait senki nem szereti nagydobra verni. Mindegy, hogy a korral jár, vagy sem, nem szívesen vállaljuk fel a környezetünk előtt, ha valami problémánk adódott. Sokszor ennek köszönhetően inkább úgy teszünk, mintha nem lenne semmi baj, pedig ezzel magunknak ártunk a legtöbbet. A rossz információk és társadalmi hozzáállás miatt így van ez a hallásunk romlásával is, amit gyakran fogyatékosságnak, a készülék hordását pedig stigmának minősítenek. Pedig a viselése lehetne pont olyan természetes, mint egy szemüvegé.
Bár a hallásromlás jellemzően az idősebb korosztályt érinti, nem ritka a fiatal felnőttkorban jelentkező gond sem. Mivel a fülünket sok olyan hatás érheti, ami befolyásolja a hallásunkat (hangos zene, munkahelyi zajártalom, velünk született zavarok), előfordulhat hogy egyszer csak kiderül, valami megváltozott, nem hallunk jól, segítségre van szükségünk. Ilyenkor felkeressük a fül-orr-gégészt, vagy egy hallásspecialistát és kivizsgáltatjuk magunkat. Ha pedig kiderül, hogy hallókészülékre van szükségünk, kétségbe esünk. De miért is?
Mert a köztudatban a hallókészülék leginkább egy hatalmas, fül mögé kanyarodó, ormótlan szerkezetetként él, ami messziről hirdeti viselője hallásgondját. Stigma, egy fogyatékosság látványos jele. De miért lenne az? Miért lenne más, mint egy szemüveg? Ilyenkor jön, hogy ez engem öregít, elcsúnyít, tulajdonképpen mi az a kis hallásprobléma, majd felhangosítom a tévét, a szórkozóhelyeken meg úgyis minden olyan hangos, és már meg is győztük magunkat, hogy nem kell nekünk az a hallókészülék. Pedig ha tudnánk, mit vesztünk egy téves információ és a rossz beidegződés miatt!
Fontos megértenünk, hogy a fülünk betegségeire nem szabad legyintenünk. Mert a hallás romlásával együtt a beszédértésünk is folyamatosan romlani fog, amit időben kezelnünk kell. Ha évekig csak halogatjuk a hallásvizsgálatot és nem fogadjuk meg az orvosunk tanácsát, egy korán elkezdett hallásrehabilitáció jó eredményét már nem biztos, hogy el tudjuk érni. Ráadásul idős korban a szellemi leépülés és a hallásromlás között erős összefüggés lehet . A nyilvánvaló pszichés hatás mellett kiderült, hogy az enyhe halláskárosodás közel duplájára emelheti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezért nem szabad sem nekünk, sem idős rokonainknak, ismerőseinknek úgy dönteni, hogy a hiúság miatt megéri hárítani a problémát.
A hallókészülékek története nagyon messzire nyúlik vissza és a kezdetekben még valóban nem volt egyszerű a használatuk. A fülkagyló mögé illesztett tenyér, a kagylók és csigaházak után jöttek a hallócsövek, leghíresebb viselőjükkel, Beethovennel. De a fejlődés nem állt meg, a XX. században már elektromos készülékek segítettek a betegeken, de ezek nagyok és nehezek voltak, ráadásul rossz minőségű hangot közvetítettek a használójuk fülébe. Aztán ahogy fejlődött a tudomány, ezek a készülékek is egyre kisebbek és jobbak lettek, míg végül elérkeztünk napjainkig. A ma leggyakrabban használt hallókészülékek formailag nagyon különbözőek, a vizsgálati eredménytől függ, hogy fül mögött elhelyezkedő, vagy a hallójáratba tehető készüléket kapunk, de ezek már mind olyan kicsik, hogy szinte alig észrevehetőek. Formájuknak és méretüknek köszönhetően pont a fülünkbe illeszkednek, kényelmesek, programozhatóak és nagyon okosak.
De ha nem a diszkréció a célunk, ha nem arra vágyunk hogy a hallókészülék észrevehetetlen legyen, akár menő kiegészítő is válhat belőle.
Létezik már cserélhető mintázatú, feltűnő darab azoknak, akik divatos kiegészítőként szeretnék hordani a készüléküket. A fülkagyló nagy részét szabadon hagyó eszközöket a fiatalabb generációnak szánták, de amellett hogy divatosak, kényelmesek és nagyon jó minőségűek is.
Az elegánsabb ékszereket kedvelők is megtalálhatják a nekik valót, ugyanis már van klasszikus fülbevalóra hasonlító eszköz is. Az ezüstből készült darabok tökéletes hangminőséget és csodás megjelenést biztosítanak.
Itt pedig nem is gondolnánk, de kövekkel kirakott csinos formák mögött a tökéletes hallás élményét biztosító eszközök lapulnak.
Tehát fontos látni, hogy nem szabad aggódnunk. Ha már a szemüveg viselése természetes, legyen a hallókészüléké is az! Egy érzékszerv romlásának javítása nem lehet hiúsági kérdés, ne hagyjuk magunkat befolyásolni.
Mindenkit más zajjal lehet az őrületbe kergetni: engem például nem zavar a táblán végighúzott köröm csikorgása, míg az olvasók egy részének már ettől a mondattól felállt a hátán a szőr. Vajon miért kapunk frászt egyes hangoktól és miért van az, hogy mások viszont nyugtatóan hatnak ránk?
A gyógynövények és az ősi gyógyászati praktikák sok száz év tapasztalatain alapulnak, hatásuk azonban gyakran nem bizonyítható. Apróbb betegségek, vagy inkább tünetek esetén megszokott, hogy a természetes gyógymódokhoz nyúlunk: ha köhögünk, hársfa teát iszunk, aloe vera gélt teszünk az enyhe bőrpírra és salvus vizet kortyolunk, ha fáj a gyomrunk. De jócskán akadnak olyan egészségügyi problémák, amiket jobb, ha nem házi praktikákkal kezelünk. Ilyenek például a füllel kapcsolatos betegségek.
Nem állítjuk, hogy ha már megtörtént a baj és egyértelmű a halláscsökkenés, akkor heti egy lazac steak elég ahhoz, hogy újra jobban halljunk, de a megelőzésben mindenképpen szerepe van annak, hogy mit eszünk nap mint nap. Ha egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozunk és vitaminokkal erősítjük az immunrendszerünket, akkor az minden szervünkre, így a hallásunkra is befolyással lehet. Néhány tápanyag és vitamin pedig kifejezetten kedvező lehet, most vegyük végig ezeket.
Bosszantó a tévét bömböltető szomszéd? Idegesíti a néni, akinek a lakásából mindig ordít a Bartók rádió, viszont nem érti, mit kérdez tőle a lépcsőházban? És vajon ők hogy érzik magukat, amikor nem hallják, hogy a család miről beszélget körülöttük? Gondoljunk bele, milyen életet élhet az, aki alig hall valamit a világból, ami körülveszi!
A kor előrehaladtával a hallás gyakran romlik. Mind ismerjük a jelenséget, ahogy idős rokonunk, ismerősünk a fülét felénk fordítva kérdez vissza, mi pedig egyre hangosabban beszélünk hozzá. A szomszéd bácsi hangosan nézi a tévét, vagy nem kapja fel a fejét, ha átköszönünk neki a túloldalra. Azon kívül, hogy ez számunkra zavaró, neki pedig kellemetlen, egy sokkal súlyosabb probléma, a demencia előszobája is lehet.
A terhesség 9 hónapja alatt egy nő teste elképesztő változásokon megy keresztül és ezeknek köszönhetően rengeteg kisebb, vagy nagyobb tünet nehezíti meg ezt az időszakot. Mind hallottunk már a hányingerről, a problémás emésztésről, a derékfájdalomról, a fáradékonyságról, vagy a hangulat-ingadozásokról, de vajon milyen hatással lehet ez az állapot a hallásunkra?
"Visszakaptam a hallásomat, ezzel együtt az életemet is"
Hogyan kezdődött a hallásproblémája?
Ép hallással születtem, egészen 24 éves koromig nem vettem észre semmilyen problémát. 25 éves voltam, amikor feltűnt, hogy valami nincs rendben: bizonyos hangokat kevésbé hallottam meg, nem mindig vettem észre, ha megszólítottak. Ezért felkerestem a megfelelő szakembereket, és kiderült, hogy a hallócsontok összenövése, csontosodása miatt jelentkeztek a panaszok. Ekkor műtéttel próbáltak segíteni a problémán, de az eljárás nem volt sikeres, így hallókészüléket kezdtem hordani mindkét fülemen.
Magyarországon a lakosság több mint tíz százaléka él valamilyen hallásproblémával, és a világszintű tendencia szerint ez az arány csak nőni fog. Ezzel párhuzamosan az utóbbi tíz-tizenöt évben hatalmasat fejlődött az orvostudomány eszköztára. A megoldások skálája jóval szélesebb, mint gondolnánk.
A hallókészülékek elfogadása az elmúlt éveket tekintve javuló tendenciát mutat. Azonban rengetegen élnek olyan súlyos hallásproblémával, amelyen ezekkel a készülékekkel sem tudnak segíteni. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már számukra is létezik megoldás! Lássunk néhány példát, hogy milyen esetekben segíthetnek a műtéti hallásjavító lehetőségek.
Példátlan médiaérdeklődés kísérte az első hazai Cochlear Nucleus Profile műtétet múlt hét csütörtökön a Szegedi Klinikán. Nem csak azért számított nagy eseménynek a beavatkozás, mert a világ legvékonyabb - mindössze 3,9 milliméteres - implantjait először ültették be hazánkban (ráadásul egy 16 hónapos kisfiún segítettek), hanem azért is, mert az egy ülésben, azaz egy műtéti folyamat során történő kétoldali implantációra is csak egy-két alkalommal került sor eddig Magyarországon. Hogy hogyan jutottunk el eddig a nagyszerű pillanatig, milyen háttérmunka folyt azért, hogy a műtéttől legyen hangos a média? Erről fogok néhány érdekességet megosztani Önökkel.
Dr. Rovó László, fül-orr-gégész és audiológus professzor nyilatkozik a műtétről
Egy nagyon jó hírt szeretnék veletek megosztani. Először kerül sor Magyarországon az egy ülésben, azaz egy műtéti folyamat során történő kétoldali cochleáris implantátum beültetésére holnap délelőtt a Szegedi Klinikán. A műtétet Prof. Dr. Rovó László végzi el, egy 16 hónapos, siketen született kisfiún, akinek a korai beavatkozásnak köszönhetően minden esélye meglesz arra, hogy hallása ugyanolyan minőségű legyen, mint az ép hallóké. Az implantátum pedig a világ legvékonyabb cochleáris implantátuma, a mindössze 3,9 mm vastag Cochlear Nucleus Profile lesz. A műtét fontosságát jelzi, hogy a teljes, országos média beszámol az eseményről, illetve dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár úr is a helyszínen tekinti meg a műtétet. Szorítsatok velünk a kis Ákosért!
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az elmúlt pár hétben három különböző országban jártam rock koncerten, amiből ráadásul két előadás immáron a valaha volt legjobb koncert képzeletbeli dobogóján foglal számomra helyet. A blog szempontjából a sokat emlegetett hogyan óvjuk ilyenkor a hallásunkat téma miatt lehetne a Pearl Jam koncert is érdekes, de persze volt itt más is, amiről vétek lenne nem írni.
Pearl Jam koncert a Stadthallében - 2014. június 25. Fotó: PM
A napokban ismét kaptam egy próbahordási naplót, ezúttal a székesfehérvári hallásközpont kollégáitól: Kiss Virág hallásspecialistától (blogunk állandó szakértő szerzőjétől), és Balda Edittől. Egy kedves ügyfelük, Bodorné Sánta Mária hozzájárulásával tesszük most közzé az írást, amelyet a hallókészülék próbahordási időszak alatt készített a hölgy. De miért van annak jelentősége, hogy a hallókészülék próbahordás tapasztalatait részletesen rögzítsük?
Végre elérkezett az iskolások várva várt vakációja. A nyári időszakban kicsik és nagyok rohamozzák meg a strandokat, fürdőket, hogy kipihenjék a tanév fáradalmait, és felüdüljenek a nyári hőségben. Sokak számára azonban az öröm nem felhőtlen: a strandszezon magával hozza a fülfájás, a külső halójárat-gyulladás és a középfülgyulladás időszakát is. De hogyan előzhetjük meg a problémát?
A hallókészülék gondozása körültekintést igényel, hiszen hosszú távon akkor tudja a legjobb teljesítményét nyújtani, ha rendszeresen ápoljuk, és karbantartjuk. Érdemes néhány dologra odafigyelnünk annak érdekében, hogy készülékünk sérülések nélkül ússza meg a forró nyári napokat.
Általában a betegségeinket szeretjük magunkban megélni. Titkoljuk a külvilág elől, magánügyként kezeljük. Azt hiszem, ez így természetes. Csak azokkal osztjuk meg, akik közel állnak hozzánk, és akik segíthetnek a gyógyulásban. Vannak azonban olyan betegségek, állapotok, amelyeket magunk nem veszünk észre, vagy nem akarunk észrevenni. Környezetünk ugyan figyelmeztet, ad visszajelzést, de makacsul ragaszkodunk az általunk egészségesnek vélt állapothoz.
Azt tapasztalom, hogy sokan, akik hallásvizsgálatra jönnek hozzám, és tudják, hogy hallókészülékre lesz szükségük, már előzetesen tájékozódnak. Ez legtöbbször a családtól, ismerősöktől szerzett információ, és egyre többen böngésznek az interneten is.
Ki ne álmodozott volna már szebb életről, jobb jövőről? Cason Sharrod életét egy pár hallókészülék fordította a magányból, a kirekesztettségből és a lenézettségből a népszerűség és a sportsikerek felé. Hogy hogyan történt mindez a fiatal fiúval, most elmeséljük.
