Az már kiderült, hogy a hallásvizsgálat inkább szórakoztató, mint macerás és az is, hogy a beszédbanánommal valami nem stimmelt. Most pedig végre megtudjuk, mi történik akkor, ha a vizsgálat kimutatja, hogy valami baj van a hallásunkkal. 

A hallásküszöb vizsgálatok, a beszédaudiometria és a kellemetlenségi küszöbvizsgálat elvégzése alatt a számítógép folyamatosan rögzítette az adatokat, így mire véget ért a 10-15 perc, már minden a gépben volt, amit a hallásomról csak tudni lehetett. A hangszigetelt kabinból kiszabadulva az audiológus azonnal nekilátott az eredményeim elemzésének és mindent alaposan elmagyarázott. Esetemben minden vizsgálat negatívnak bizonyult - azt leszámítva, hogy évek óta fülzúgással, orvosi szaknyelven, tinnitussal élek -  szerencsére halláscsökkenést nem mutatott az audiogram. 

Ha hallácsökkenésről van szó, akkor az háromféle lehet: 

• vezetéses típusú (hypacusis conductíva), ami hangvezetőrendszeri betegség esetén alakul ki
• idegi típusú (hypacusis perceptíva), ami hangfelfogórendszeri betegség esetén alakul ki
• kombinált típusú (hypacusis combinata), ami hangvezető és a hangfelfogórendszer együttes megbetegedése esetén jelentkezik.

Furcsa, de nem hagytak magyarázat nélkül 

A kezembe kaptam egy elsőre bonyolultnak tűnő ábrát, amit szerencsére a vizsgálatot végző hallásszakértő pontról pontra elmagyarázott. Az audiogram  (amiről itt olvashat egy bővebb magyarázatot) a hallássérülés fokozatait mutatja, ezen látjuk, hogy mik azok a még éppen hallható hangok, amiket a teszt során hallgattatnak velünk, minden frekvencia tartományban, a legalsó ponttól (pl. 250 Hz mély hang) a legmagasabbig (pl. 8000 Hz magas hang). 

A kör/kereszt szimbólumok jelzik azokat a leghalkabb hangokat, amelyeket még hallunk a jobb, illetve a bal fülön. Itt látszott, hogy a magasabb hangtartományban nekem már van egy kis visszaesés, főleg abban a bizonyos zúgó fülben. De hiába a határérték, ez még nem számít hallásvesztésnek, viszont arra figyelmeztet, hogy érdemes rá a jövőben odafigyelnem. 

Akkor jött a kutya és a fűnyíró!  Ez a táblázat egy általános képet adott a beszéd és a környezeti hangok elhelyezkedéséről. Felülről lefelé egyre hangosabbnak, balról jobbra egyre magasabbnak hallottam a kis piktogrammal jelölt hangokat. 

És a beszédbanán is előkerült, amin az előző táblázatokat megértve már látható, hogy bizonyos mássalhangzók a jobb fülemnél egy kissé kiestek a jól hallható tartományból. Ezek voltak azok a szavak, amiket értelmetlennek hallottam, de sajnos kiderült róluk, hogy nem viccnek szánták, hanem én nem értettem őket. 

Kaptam egy leírást a hallásvesztésről is. Ha kiderül, hogy gond van, az audiológus mindent részletesen és érthetően elmagyaráz, így mi is tisztába jöhetünk azzal, hogy a jelenlegi állapotunkban mit vesztünk, ha hallókészülék nélkül próbálunk boldogulni. 

Ezek után következik a a legmegfelelőbb technológia kiválasztása. Szerencsére jelenleg már gyakorlatilag nincs olyan hallásveszteség, amelyet ne lehetne ellátni megfelelő technológiával. Miután hallásveszteséget diagnosztizáltak, általában először hallókészülékeket próbálgathatunk, de azt, hogy milyen hallókészüléket kell választani, számos tényezőtől függ: a hallásvesztesége fokától, az igényeinktől és az életében vállalt szerepektől. 

Bonyolultnak tűnhet a választás, de megéri átnézni a lehetőségeket és átgondolni a döntést. A hallókészülékek sokat fejlődtek az elmúlt években és egy sor új technológiát kínálnak, hogy megfeleljenek az egyes emberek sajátos egyéni igényeinek, a hallójárati / concha készülékektől a nagy teljesítményű fülmögötti készülékekig. 

Az audiológus megmutatta, milyen készülékek közül választhatnak a páciensek

Ha közösen kiválasztottuk a megfelelőt, a számítógép a hallásvizsgálat eredményei alapján bekalibrálja úgy a digitális hallókészüléket, hogy az a mi hallásvesztésünkhöz illeszkedjen. Az alap beállítások mellett pedig lehetőségünk van egyéni beállításokat is elvégezni. Zavarja a magas női “sz” hang? A munkahelyén a jobb oldalán ülnek a kollégák, így őket kell jobban hallania? A rockzene idegesíti, ezért inkább az opera hangját szeretné tisztábban hallani? Semmi akadálya, a rendszer képes arra, hogy ilyen finomhangolásokkal még komfortosabbá tegye az életünket. 

A beállítások után kapunk egy hallástréning naplót, aminek az a célja, hogy megismerkedjünk a készülékünkkel és megszokjuk az azzal való életet. Hiszen ezentúl az életünk része lesz, minden nap viselnünk kell, így érdemes időt adni arra, hogy összecsiszolódjunk. Ahhoz ugyanis, hogy az agyunk és a fülünk hozzászokjon, hordanunk kell, napi gyakorlatokat végeznünk, majd lejegyeznünk tapasztalatainkat és kérdéseinket. Az audiológus a hallókészülék megvásárlása után sem engedi el a kezünket: a  próbahordás időszaka után újra fel kell keresnünk a hallásközpontot, ahol a szakemberrel megbeszélhetjük az esetleges problémákat és feltehetjük a kérdéseinket is. 

Kapunk egy listát azokról a jelenségekről is, amit a hozzászokás időszakában tapasztalhatunk. Eleinte pl. visszhangosnak érezhetjük a készüléket, vagy furcsa lehet a saját hangunk visszahallása, de ezek napról napra változni fognak, illetve átállítással is változtathatunk egyes jelenségeken. 

A hallástréning programmal pedig újra tanulhatunk hallani. Részletes leírást kapunk arról, hogy milyen lépésekben juthatunk el oda, hogy szinte észre sem vesszük majd a készülékünket. Ha pedig eleget gyakoroltunk és edzettünk, végül az életünk természetes részévé válhat egy jó hallókészülék. 

A hallásközpontban a jó hangulatú, kellemes és profi vizsgálat alatt végig azt éreztem, hogy jó kezekben vagyok, és az is biztos, hogyha oda kerül a sor, nem fogom cikinek érezni a hallókészükék viselését. Tényleg mindenkit csak arra biztathatok, hogy amennyiben hallásvesztést tapasztal, akkor jár a legjobban, ha felkeres egy hallásközpontot és a szakemberek kezeire bízza magát.