HTML

Leírás

Fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok, pszichológusok, hallásspecialisták valamint a hallás-rehabilitáció területén dolgozó kommunikációs szakemberek vagyunk. A saját nevünkben, a saját nevünkkel blogolunk. Tesszük mindezt a szabadidőnkben, a téma iránti elkötelezettségből és annak szeretetéből. A blog életre hívásának elsődleges célja az volt, hogy biztos szakmai alapokon nyugvó információkat, hazai és külföldi érdekességeket osszunk meg első kézből, a hallásproblémák kezelésének világából.

box2.jpg

Írj nekünk!

iroda@amplifon.com

Az előző részben ellátogattam egy hallásközpontba, ahol részt vettem egy állati alapos hallásvizsgálaton. A tévhitekkel ellentétben egyáltalán nem volt fájdalmas, sőt, még szórakoztatónak is bizonyult, főleg a félrehallott kifejezések miatt, amik a beszédértésem romlását jelezték. És végre azt is megtudtam, hogy létezik a beszédbanán! 

shutterstock_722671441.jpg

Az Október 23-a utcai hallásközpont olyan modern és letisztult, amilyen tapasztalataim szerint egy állami fül-orr-gégészet sosem lesz, ráadásul annyi modern eszköz vett körül, amivel fülvizsgálaton ritkán találkozni. De nem maradunk itt sem orvos nélkül: a hallásvizsgálatot végző audiológus mellett egy fül-orr-gégész szakorvos is jelen van és ha szükséges, egy külön rendelőben ő is el tudja végezni a szükséges vizsgálatokat. Az audiológus a vizsgálat során a lég- és csontvezetéssel végzett mérések alapján megállapítja a hallásromlás mértékét és helyét, illetve a beszédvizsgálatnak köszönhetően az is kiderül, hogy hol van a páciens beszédküszöbe, illetve milyen a beszédértési képességünk. 

A szakemberek ezek alapján a következő kérdésekre kapnak választ: van-e halláscsökkenésünk és ha igen, milyen típusú, mértékű, mi okozza, illetve ha szükséges, milyen rehabilitációs eszközzel javítható a hallás. 

Az audiológus kérdez, mi pedig válaszolunk 

A már részletezett kórelőzmény felvétele és hallójárat ellenőrzése után - ha nincs akadálya, márpedig nálam nem volt sem dobhártya, sem fülzsír probléma - az audiológus megkezdi a vizsgálatokat. Ez egy szubjektív vizsgálat, tehát a hallásközpontot felkereső beteg aktív közreműködése szükséges hozzá: az audiológus kérdez, mi pedig válaszolunk. 

Először is be kellett ülnöm egy kis kamrába, ami egy erre a célra kialakított, speciális, hangszigetelt kabin, a közepén egy székkel, előttünk egy üvegablakkal, körbe-körbe pedig szép piros bársony borítással. Olyan, mint egy kis budoár, ahol teljes csönd van és finom fények. Sem a recepciós beszélgetése, sem a kinti nagy forgalom zaja nem szűrődött be, csak a saját gyomrom korgását hallottam, de azt őrült hangosan. Pláne, miután a fülemre helyezték a fülhallgatót! Ezután az audiológus rámcsukta az ajtót és visszaült a helyére, az ablak mögötti asztalhoz, hogy megkezdje a hallásküszöb vizsgálatot. Izgultam, hogy egy kis zárt kabinban hogy fogom érezni magam, de az okos kialakításnak köszönhetően inkább megnyugtató, mintsem frusztráló volt. 

img_0570.jpg

Az első a légvezetéses hallásküszöb-vizsgálat volt. Ennek során a hallójárat-dobhártya-hallócsontok-belsőfül útvonalat vizsgálják és meghatározzák a hallásküszöbünket. Az audiológus különböző frekvenciájú hangokat játszott le a fülhallgatóba, a hangerőt pedig fokozatosan növelte. Jeleznem kellett a leghalkabb hangokat, amit még éppen meghallottam, először az egyik, aztán a másik fülemben.

Ezután a csontvezetéses hallásküszöb-vizsgálat következett. Itt a külső -és középfület megkerülő út működését vizsgálják, a hang terjedését a koponyacsontok rezgésein keresztül a belső fülbe. Egy rezgések kibocsátására alkalmas készülékkel vizsgálható a csont által vezetett hangok hallása, ezt a fül mögötti területhez, az ún. csecsnyúlványhoz szorították, mint egy fülhallgatót. 

Ha ezen is túl vagyunk, következik a legérdekesebb, egyben igen fontos vizsgálat, a beszédaudiometria. Ez információkat ad a belsőfül, az agytörzs és az agykéreg hallóközpontjainak, valamint ezek kapcsolatainak komplex működéséről, mindemellett tájékoztatja a szakembert a hallás legfontosabb funkciójáról, a beszéd megértéséről. Ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbb hallókészüléket kapjuk, nélkülözhetetlen az elvégzése.

Fülhallgató fel, jöhetnek a szavak

Egy kellemes férfi hang különböző hangerővel szavakat és számokat mondott, amiket el kellett ismételnem, az audiológus pedig lejegyezte, hogy helyesen, vagy helytelenül mondtam e vissza őket. A beszédaudiometria feladata azt megállapítani, mennyire hangosan kell a szavakat kimondani ahhoz, hogy a páciens megértse őket. A beszédhallásküszöb-audiometria során egy meghatározott hangerővel egyenletesen ejtett számokat hallgattam, amiket vissza kellett mondanom, a beszédérthetőség vizsgálatnál pedig hasonló, alig eltérő egyszótagos szavakat játszottak le és rögzítették, hogy helyesen hallottam e őket. Ennél a résznél azért értek meglepetések, mert mint kiderül, a felvételen nincsenek értelmetlen kifejezések, tehát ha én mégis ilyesmit hallottam, az csak a fülem hibája lehet. 

img_0571.JPG

Még a kellemetlenségi küszöbvizsgálat sem fáj 

Az egyetlen furcsább vizsgálatot már a neve is pontosan leírja: kellemetlenségi küszöbvizsgálat. Ezzel a teszttel a tisztahang intenzitási szintjét határozzák meg, azt a hangot, amit már kellemetlenül hangosnak találunk. Az egyre hangosodó búgásoknál és sípolásoknál jeleznem kellett, hogy mi az, ami már valóban rosszul érinti a fülünket, ekkor az audiológus azonnal egy másik hangra váltott, így igazából sok problémát ez a vizsgálat sem okozott. A kellemetlenségi küszöb és a hallásküszöb közötti különbség viszont megadja a hallásunk dinamikatartományát.

Végül az akusztikai impedancia-vizsgálat következett, ami a hang vezetését és a hang által kiváltott reflexeket is vizsgálja. Ennek során a tympanometria a középfül állapotáról ad fontos információt úgy, hogy egy eszközt nyomnak a dobhártyánk közelébe, ami csak egy furcsa, ám nem kellemetlen érzés.

A stapedius reflexvizsgálat pedig a középfül három hallócsontjának egyikéhez, a kengyelhez csatlakozó kengyelizom összehúzódásait is kimutatja. Ez az izom normális esetben az erősebb hangok hatására húzódik össze (kengyel-reflex), ezáltal csökkentve a hangvezetést és védve a belső fület. Idegi típusú halláscsökkenésnél ez a reflex gyengül vagy kiesik, ami azzal jár, hogy tartós, erős hanghatás során a kengyelizom képtelen összehúzódva maradni.

A hallásvizsgálatok nagy előnye, hogy azonnal kiértékelhetőek, tehát az audiológus a számítógépen azonnal látta, hogy a hallásvizsgálat során felvett diagramon, azaz audiogramon berajzolható úgynevezett beszédbanánom bizony megmutatta, hogy egyes mássalhangzók esetében bizony tévesztettem és félrehallottam. Pedig nem mindegy, hogy királylány, szivárvány, vagy irányár, igaz? 

A vizsgálat kiértékelését és a ítéletet egy következő posztban olvashatják.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hallasspecialista.blog.hu/api/trackback/id/tr7913899626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása