Hallókészülék nélkül, csökkent hallással élni nem könnyű, hiszen az elszigetel, ami depressziót okoz és az életminőségünk jelentősen romolhat. Ezen segít a hallókészülék, de mi van akkor, ha a hallásunk nem romlik, hanem hirtelen túl erőssé válik? Ez a hallás rendellenesség a túlhallás. 

A hyperacusis, azaz a túlhallás nem gyakori probléma, de kezelése és az vele való együttélés is nagyon nehéz. Gondoljunk csak bele, milyen nehezen viseljük a túl nagy zajt, a hirtelen hangokat, vagy az állandó zajártalmat. Ingerültek, feszültek és fáradtak leszünk attól, ha állandó zajszennyezésben élünk, de a csendesebb környezet, egy séta a természetben, vagy az otthonunk csendje megnyugvást jelenthet ilyenkor. A túlhallástól szenvedő embernek viszont minden erős és zavaró hangnak hallatszik. Az olyan hétköznapi hangok, amik másnak fel sem tűnnek, bántóan hangosak: egy megszólaló telefon, háztartási gépek vagy a víz zúgása, beszélgetés. 

A hibás: az agy 

A túlhallás életkortól független, érintheti csak az egyik fület, vagy mindkettőt is. A tüneteket az agy hallásközpontjának érzékelési zavara okozza: a betegek hallása normális, ám az agy máshogy reagál a hangokra, felnagyítja a rezgések erejét, így a beteg hangosabbnak érzi őket. Ráadásul gyakran füzúgás és fülfájás kíséri, ami csak fokozza a beteg szenvedését.

Ahogy a halláscsökkenés, úgy túlhallás is erősen befolyásolja a betegek életét. Az életminőség jelentősen romlik, az ebben szenvedők gyakran szorongással, depresszióval küzdenek, állandóan stresszesek, ingerültek és kimerültek, pánikrohamok is gyötörhetik őket. 

Gyerekek esetében magatartásbeli zavarok háttere is lehet, de a diszlexia, vagy a beszédészlelési problémák mögött is állhat a túlérzékeny hallás. Ha ugyanis a kisgyerek bizonyos hangokat túl erősen hall, vagy olyan hangokat is észlel, melyek az átlagos ember számára felfoghatatlanok, akkor az idegrendszer képtelen a pihenésre. Ennek pedig ingerlékenység, kiszámíthatatlanság lehet a következménye. A túlhallás a tíz napos Pataki-Kolláth féle hallásébresztő terápiával kezelhető. 

Mitől alakul ki? 

A túlhallást több oka lehet, de nem törvényszerű, hogy ezek következtében kialakul a betegség. Az erős zajoknak való kitettség fokozza a kialakulás esélyét, ahogy a belső fül fertőzései, a  Lyme-kór, a Meniére-kór, halláskárosító gyógyszerek is. Kiváltó ok lehet még az arcidegbénulás, állkapocs-ízületi rendellenesség, krónikus fáradtság szindróma, depresszió, poszttraumás stressz szindróma, migrénes fejfájás, epilepszia is. 

A lehetséges megoldások 

Ha egy normál hallású ember zajos környezetben tartózkodik, nagy zajterheléssel járó munkája van, vagy éjszaka csend híján nem tud aludni, természetes, hogy füldugóval, vagy egyéb eszközzel védi a hallását. Sajnos a zajokra való túlérzékenység esetén nem ez a legjobb megoldás: a betegek az átmeneti enyhülést követően, füldugó hiányában csak még hangosabbnak érzik a hangokat, így hosszú távon rontva a tüneteken. 

Egy terápiás kezelés azonban sokat segíthet. A hang deszenzitizáció, vagyis hang érzéketlenítés során a beteg hosszú időn, akár egy éven át nagyon halk statikus zajokat hallgat, aminek a hangerejét a szakember folyamatosan fokozza. Ennek köszönhetően csökkenhet a túlhallás, ami óriási életminőség javulással jár majd. 

Egy francia fül orr gégész, Guy Berard fejlesztette ki az AIT (Auditory Integration Training) módszert, amit egy magyar fül orr gégész,  Prof. Dr. Pataki László alakított tovább, ez az ún. Pataki-Kolláth-féle hallásébresztés terápia. A gyerekek és felnőttek esetében is javasolt módszer egy audiogram alapján összeállított személyes, 10 napos terápia. A terápia során minden nap kétszer fél órás zenehallgatás történik egy audiokinetron készüléken keresztül, ami során a bizonyos időközönként a zene közben megszólaló zavaró frekvenciákkal tanítják az agyat és az idegrendszert arra, hogy ezeket hagyja figyelmen kívül ezeket a zajokat hagyja figyelmen kívül. 

Ezen kívül a relaxációt, akupunktúrát és egyéb természetgyógyászati  megoldást szoktak javasolni, ám ezek eredményessége nem igazolt és nem biztosított.  Ha agy - vagy fülsérülés a túlhallás kiváltó oka, van remény arra, hogy idővel a tünetek maguktól is enyhülnek. 

Ha a fentiek alapján úgy érezzük, hogy érintettek lehetünk, forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz, hogy a szakszerű kivizsgálást követően mielőbb megkezdődhessen a kezelés.