Az ember öt érzékszerve a szem, a bőr, a fül, az orr és a nyelv. Velük érzékeljük és vesszük fel az ingereket, amik aztán tovább robognak az agyunkba. Ezek közül az egyik legizgalmasabb érzékszervünk a fül, ami a hallás bonyolult folyamatáért felelős. De pontosan hogy is működik ez a szervünk, hogy alakul ki és mi a feladata a halláson kívül? 

Az anyaméhben kezdődik

A fülünk és a hallás képessége már magzati korban kifejlődik. A terhesség harmadik hónapjára tökéletesen működik a fül belső része, a hallószerv. Ezzel a magzat ugyan hallja a hangokat, az édesanyja testének és a külvilágból beszűrődő zajokat érzékeli, de mivel az agya ezeket nem tudja jelentéshez kapcsolni, pusztán egymástól nem megkülönböztethető zajokként érzékeli őket. Ugyan ezek a magzatvízen áthatoló, tompa zajok számára mind ugyanolyanok, mindegy hogy a busz, az anyja, vagy Mozart szól, a szakemberek szerint mégis fontos, hogy beszéljünk  hozzá, hiszen így ismerős lesz neki a hangunk, ami a biztonságot jelenti majd számára. 

A gyermekkor fejlődése

Az újszülöttnek minden hang új. Ráadásul az anyaméh tompa hangjaihoz képest minden éles, fülsértő és ijesztő. Életünk első fontos és megkülönböztethető hangjai azok, amik a legközelebb állnak hozzánk: ezek leginkább az édesanyánk és édesapánk hangjai. Ráadásul ezek a hangok és az arra adott reakciók segítenek abban, hogy tovább fejlődjön a hallás. A szülők beszélnek a babához, a baba reagál, így még többet beszélnek hozzá, és ennek a rengeteg ingernek köszönhetően az agy és a belső fül közötti idegösszeköttetések szaporodnak, így fejlődik tovább a hallópálya.

 Ez a fejlődés szemmel is jól látható. Egy baba először csak abbahagyja a mozgást, ha hirtelen hangos zajt hall. Később már oda is fordul, a harmadik hónapra pedig megtanulja megkülönböztetni a zajokat. Életünk első másfél éve alatt a fülünkben található hallóidegek rostokká, a rostok pedig hallópályává egyesülnek és végül kialakul a hallás. 

A hallás folyamata

Ahhoz, hogy megértsük a fül működését, először meg kell értenünk a hangot. A hang egy olyan rezgés, ami valamilyen közeg (szilárd, folyékony vagy légnemű) által közvetítve jut el a fülünkhöz. De hogy jut el az agyig? 

Az első állomás a fülkagyló. Ez gyűjti be a rezgést és továbbítja befelé, a hallójáratba. Ezt követően a hanghullámok elérik a dobhártyát és megrezegtetik az. Ezt a rezgést a dobhártya tovább adja egy kis csontnak, a kalapácsnak. A kalapács tovább rezeg és megüt egy másik csontocskát, amit üllőnek hívunk. Végül a rezgést átveszi az ekkora hússzorosra felerősített rezgéseket és a belső fülbe közvetíti. Itt a rezgés megtalálja a csigajáratot és azokat a rendkívül érzékeny szőrszálakat, melyek minden rezgésre megremegnek. Ezek a szőrsejtek aztán a rezgést elektromos jelekké alakítják, továbbítják a hallóideghez, innen jut el az ingerület az agyunkba, ami értelmezi azokat. Így lesz a kezdeti hanghullámból beszéd, zene, vagy zaj. 

A sorozatunk második részében a hang útjának egyes állomásaival ismerkedünk meg közelebbről.