Vannak egyértelműen halláskárosító szakmák, ahol a környezetnek köszönhetően (megfelelő védelem hiányában) szinte borítékolva van a halláskárosodás. Ilyen például az építőipar, a reptéren  végzett munka, vagy a hangos zenéhez kapcsolódó szakmák, mint a pultos, vagy a dj. De vannak munkák, amikkel kapcsolatban fel sem merülne a halláskárosodás, hiszen nem kifejezetten zajos környezetben végzik őket. Ilyen például az óvónők, vagy az irodai dolgozók munkája, de ilyen a szakápolói munka is. 

Egészségünk megőrzésének életében, ahhoz hogy teljes, boldog életet élhessünk fontos, hogy odafigyeljünk magunkra és a testünk jelzéseire. A rendszeres szűrővizsgálatok mellett minden korban érdemes a látásunk és hallásunk épségét figyelemmel kísérni és ha változást tapasztalunk, szakemberhez fordulni.

Ha halláscsökkenést tapasztaltunk és részt vettünk egy hallásvizsgálaton, ami megállapította hogy segítségre van szükségünk, akkor rövid időn belül már a kezünkben is tarthatjuk a saját hallókészülékünket. Ne aggódjunk, hamar megszokjuk a használatát és a viselését, de a próbahordás során néhány dologra figyelni kell, például a helyes fülbe helyezésre is.

Ha már ült repülőn, biztosan tapasztalta, hogy a fel -és leszállás közben a füle bedugul, pattog, vagy furcsa nyomást érez benne. Ez általában rövid időn belül, magától elmúlik, de néha kellemetlen és főleg a gyerekek viselik nehezen. De mi az oka, mit tehetünk ellene és kell e aggódnunk miatta? 

A fülünk helyes és helytelen ápolásáról már többször is írtunk, de úgy néz ki, hogy mindig felbukkan valami veszélyes újdonság a piacon, amire érdemes felhívni a figyelmet. Az online áruházakban újabb és újabb fültisztító termékek kerülnek elő, amik a gyártók ígérete szerint kíméletesen és biztonságosan távolítják el a fülzsírt. A látványos fotók és a leírások meggyőzőnek tűnnek, de mi ebből az igazság?

Több oka van annak, ha valaki a halláscsökkenést választja inkább és nem hajlandó hallókészüléket hordani. Miután egyértelmű, hogy hallásvesztés áll a panaszok mögött, gyakran a hiúság miatt nem keresik fel a szakembert, de vannak akik félnek attól, hogy a hallókészüléktől majd túl hangos lesz minden zaj, ami inkább zavarni fogja őket, illetve sokan vannak akik azt gondolják, ezekre a modern készülékekre nem jár támogatás és megfizethetetlenek. Szeretnénk most ezeket a tévedéseket eloszlatni. 

Az ember öt érzékszerve a szem, a bőr, a fül, az orr és a nyelv. Velük érzékeljük és vesszük fel az ingereket, amik aztán tovább robognak az agyunkba. Ezek közül az egyik legizgalmasabb érzékszervünk a fül, ami a hallás bonyolult folyamatáért felelős. De pontosan hogy is működik ez a szervünk, hogy alakul ki és mi a feladata a halláson kívül? 

A hallókészülék viselésének megítélése sajnos még mindig nem tart ott, mint a szemüvegek esetében. Bár a helyzet javult, főleg a gyerekek, de akár felnőttek is szenvednek attól az érzéstől, hogy a hallókészülék viselése miatt megszólják, bántják, vagy a gyerekeknél leginkább cikizik őket. Pedig ez abszurd, ha a szemünk rossz, szemüveget viselünk, ha fáj a lábunk, akkor bottal vagy akár mankóval járunk. A hallókészülék viseléséről viszont még mindig sokan úgy gondolják, hogy az az öregség, a gyengeség jele. Pedig a halláscsökkenéshez nem kell idősnek sem lenni, gyengeségről meg pláne szó sincs akkor, ha valakinek szüksége van segítségre. 

Már több olyan hallókészülékkel élő hírességeket, köztük színészeket is bemutattunk, akik nem szégyellik azt, hogy hallókészüléket hordanak és ezzel együtt élve, ezt nem is titkolva végzik munkájukat, nem is akárhogyan. De van egy olyan színésznő is, aki egészen az legrangosabb elismerésig, az Oscar-díjig is eljutott. Ő Marlee (Beth) Matlin, akit a siketsége sem gátolta meg a nagyszerű alakításban. 

Vannak egyértelmű tünetek, amik a fülünk megbetegedését jelzik. A nem múló, makacs viszketés, a lázzal vagy anélkül jelentkező fájdalom, a váladékozás, a gyakori szédülés, a hirtelen halláscsökkenés mind olyan jelek, amik egyértelműen valami betegségre hívják fel a figyelmünket. Ilyenkor felkeressük a körzeti orvosunkat, vagy egy fül orr gégészt és kivizsgáltatjuk magunkat. De mi van az ártalmatlannak tűnő füldugulással? Mitől alakulhat ki, és mi vele a teendő? Tényleg a fülzsírdugó a felelős a dugulásért?

Vannak munkák, ahol viszonylag egyértelmű, hogy megfelelő védelem nélkül miért is lehetnek károsak az egészségre, azon belül is a hallásra. A gyárak, építkezések, repülőterek mind olyan hangos környezetet jelentenek, ahol elkerülhetetlen és kötelező is a hallásvédelem. De vannak meglepő szakmák, ahol szintén számolni kell a zajártalommal. Ilyen az óvónők munkája és open office-ban ülő dolgozók. 

Képzeljünk el egy helyet, ahol semmilyen külső hangot nem érzékelünk. Csendesebb, mint a legcsendesebb szobánk, nincsenek az utcáról beszűrődő halk zajok, sercegő konnektorok, halkan ketyegő órák, nincs semmi. De vajon hogy reagál az agyunk egy ilyen helyzetre?

Bizonyos halláscsökkenések esetén, amikor már nem elég a fülben használható, hagyományos hallókészülék, megoldás lehet egy műtéti úton behelyezhető implantátum, illetve a hozzá kapcsolódó beszédprocesszor. A már körüljárt cochleáris implantátum mellett a Baha implantátum rendszert is érdemes megismerni, hiszen az orvosok már 35 éve tudják javítani, illetve visszaadni a hallásukat, akiknek jelen technológia előtt nem nyílt lehetőségük hallásuk megfelelő javítására.

A hallás és az agyi folyamatok kapcsolatát régóta kutatják és az eredmények alapján már biztosan állítható, hogy összefüggés van a hallás romlása és a szellemi leépülés között. A demencia hátterében több minden állhat, ezek között pedig ott van a halláscsökkenés is. De tehetünk azért bármit, hogy ezt elkerüljük? 

Ha azt mondjuk, halláskárosító munkakör, mi jut elsőre az eszünkbe? Hangos gyárak, óriási repülők, betontörő kalapács, vagy aj éjszakai élet dübörgő zenéje? Na és mi van a gyerekzsivajjal? 

Ugyan az építőiparban dolgozni zajosabbnak tűnhet, bizony egy csapat gyerek is elég komoly hangerőt tud produkálni. És kik azok, akik ezt nap mint nap elviselik, ráadásul egy jó adag stresszel együtt, a hallásvédelem esélye nélkül? Bizony, az óvónők. 

Tüsszögés, könnyezés, orrfolyás, kaparó torok. Aki allergiás, az az allergia szezonban ezekkel a tünetekkel kénytelen együtt élni. A hol erősebb, hol gyengébb kellemetlenségek mellett az viszont kevésbé ismert, hogy az allergia nem csak ezeket a szerveinket érinti, de a fülünkben is tud problémát okozni. 

Vannak olyan szakmák, amik komolyabb veszélyt jelentenek a hallásra, mint mások. Az építőiparban, a repülőtéren, vagy a gyárban dolgozó munkások mind olyan fokozott zajterhelésnek vannak kitéve, ami elengedhetetlenné teszi a profi zajvédelmet munkavégzés közben. Ám van egy olyan szakma is, ahol bár a benne dolgozók tudják, hogy veszélyben a hallásuk, általában nem tesznek semmit azért, hogy a károsodást elkerüljék. Ők a zenészek. 

Egy probléma megelőzése mindig hatékonyabb, mint a kezelése, nincs ez másképp a hallókészülék meghibásodása esetén sem. Szakszerű termékek használatával és kis odafigyeléssel megelőzhetünk egy csomó kellemetlenséget és meghosszabbíthatjuk a hallókészülékünk élettartamát is.

A szédülés korosztálytól függetlenül gyakori és számtalan oka lehet. Amikor gyorsan állunk fel, ha nem ettünk eleget, vagy nem pihentük ki magunkat, gyakran előfordul, hogy megszédülünk. Ezeknek az állapotoknak egy része ártalmatlan és gyorsan túl is vagyunk rajta, egy része viszont valamilyen betegség tünete, ami akár komolyabb is lehet. Azt, hogy miről van szó, csak az alapos kivizsgálás tudja eldönteni. A háttérben lehet vérnyomás probléma, idegrendszeri ok, de akár akár a fülünk megbetegedése. De mi köze a fülnek a szédüléshez? Az innen eredő szédülés okait szedtük most össze. 

A hosszú, meleg ősz után végül megérkezett az igazi tél. Indulás előtt mindent magunkra húzunk, amit csak tudunk, mert kint bizony mínuszok, hóesés, jég és pára várnak ránk. De hogy működik ilyen időben egy hallókészülék és mi legyen a sapkával? 

Azt mind tapasztaltuk már, hogy a zenehallgatás erős hatással van ránk. A különböző típusú zenék máshogy hatnak a lelkünkre, a hangulatunkra, van amitől hatékonyabban dolgozunk, van ami megnyugtat és van amitől egyszerűen csak jobb kedvünk lesz. A zene ereje hatalmas, erre épít és ezt használja a zeneterápia, amiben a terapeuta a hangot, a különböző ritmusokat, dallamokat használja fel a kezelések, foglalkozások során. De mire is képes a zene? 

Hallásromlás esetén gyakran előfordult, hogy a két fül nem egyenlő mértékben gyengül, vagy az egyik teljesen ép, a másikkal viszont már nem hallunk úgy, mint régen. Ilyenkor sokan úgy gondolják, hogy ez egy optimális, jó állapot, nincs is szükség hallókészülékre, hiszen az egyik fül még szuperál. De ez nagy tévedés, hiszen nem véletlen, hogy két fülünk van: az egyoldali hallás nem elég a megfelelő hallásélményhez. 

A beépített hallásjavító rendszer, azaz a cochleáris implantátum egy beültethető segédeszköz, ami súlyos halláscsökkenés és siketség esetén nyújt segítséget. Az implantátum ott jelent megoldást, ahol egy a hallókészülékkel nem lehet eredményt elérni. De ez az implantátum sem jelent azonnali megoldást, a hallókészülékhez hasonlóan sok munkára, gyakorlásra és terápiára van szükség. Ebben segít Európa első Cochlear Tudásközpontja. 

Sárkány ellen sárkányfű, váll fölött átdobott só, kismacska szőre a párna alá. Amióta az ember problémákra keresi a megoldást, azóta léteznek hiedelmek és a hiedelmek óta a hiszékeny, kétségbeesett, bármit kipróbáló emberekre alapozó lelkiismeret nélküli, rosszindulatú átverések. Ezekre lehet legyinteni is, de valójában egy nagyon kártékony és aljas dologról van szó, főleg ha beteg embereket vezetnek meg és használnak ki, mit például ebben a csodaolajos hirdetésben.

Sokat beszéltünk már arról, hogy jut el a hang a fülben, ott mi történik pontosan, de kevesebb szót ejtettünk a hang képzéséről és annak érdekességeiről. Az például tudta, hogy miért magasabb a nők hangja, vagy mitől marad a középkorban magasabb a fiúk hangja? Érdekes, vicces és néhol fájdalmas hírek a hang világából.