Vannak érzékeny és kevésbé érzékeny emberek, illetve lehetünk épp türelmetlenebbek és ingerültebbek is, amikor nehezebben viseljük a külvilág apró zajait. Stresszes időszakban, éhesen, fáradtan vagy egyéb gondoktól gyötörten mindenki rosszabbul reagál a környezetére, de vannak olyanok, akiknek ehhez nem kell semmi különös helyzet vagy állapot. Ők azok, akik bármikor megőrülnek attól, ha szotyit ropogtatnak a közelben, ha csámcsognak a szomszéd asztalnál, vagy éppen valaki dobol az ujjával. Ez pedig nem egy egyszerű túlérzékenység, hanem bizony egy rendellenesség: a mizofónia.
Frusztráció és szorongás
Bizonyos hangoktól frászt kapni teljesen normális reakció: a táblán végighúzott köröm, vagy ha orrfújás helyett valaki csak szipogni tud, általában mindenkit idegesít. Ám ha ennél jóval kisebb hangokra jóval erősebben reagál valaki, ráadásul rendszeresen, akkor valószínűsíthetően mizofóniában szenved.
Ebben a neurofiziológiai rendellenességben szenvedők bizonyos ingerektől annyira frusztráltak lesznek, hogy másra már nem is tudnak odafigyelni, így ez az állapot az életminőségben is komoly romlást okozhat. Néha csak egy konkrét hang éri el ezt a hatást, máskor minden apróságtól idegesek lesznek, de leginkább az ismétlődő, testhez köthető hangok vannak rájuk erős hatással. Ilyen például a mások által szinte észre sem vett csámcsogás, szipogás vagy ismétlődő torokköszörülés is.
Menekülj!
Aki ebben a betegségben szenved, az az idegesítő hangok hatására legszívesebb kiszaladna a világból, de legalábbis nehezére esik a frusztráló hang közelében maradni. Egy mizofóniás esetében ez a viselkedés a szervezetünk ösztönös reakciójából fakad: veszélyhelyzetben harcolni, vagy menekülni kell, ezért ilyenkor az izmok megfeszülnek, és ugrásra készen várunk, minden lehetőségre felkészülve. Ezt az automatikus reakciót szinte lehetetlen kontrollálni. A mizofóniától szenvedők ezekre a hangokra adnak ilyen ösztönös választ: az idegrendszerük veszélyt érzékel, ezen az automatikus válaszon pedig nem tudnak uralkodni. Tehát egy mizofóniás hiába tudja, hogy túlzott a reakciója, nem tud tenni ellene. Ez pedig erősen befolyásolja az életét, zavarja a tanulásban, a munkavégzésben, a társas kapcsolatok kialakulásában, rengeteg konfliktussal jár, és végül akár teljes elszigeteltséget is okozhat.
Honnan ered?
Egyelőre nem tudni, hogy a mizofónia egy betegség vagy valaminek a tünete, ahogy még az is vitatott, hogy fül-orr-gégészeti, pszichiátriai, vagy pedig neurológiai állapot. Az viszont tény, hogy a jelenség létezik, és kezelést igényel. Ha úgy érezzük, hogy ebben szenvedünk, érdemes felkeresni egy pszichológust és utánajárni, hogy segíthet a panaszainkon.