HTML

Leírás

Fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok, pszichológusok, hallásspecialisták valamint a hallás-rehabilitáció területén dolgozó kommunikációs szakemberek vagyunk. A saját nevünkben, a saját nevünkkel blogolunk. Tesszük mindezt a szabadidőnkben, a téma iránti elkötelezettségből és annak szeretetéből. A blog életre hívásának elsődleges célja az volt, hogy biztos szakmai alapokon nyugvó információkat, hazai és külföldi érdekességeket osszunk meg első kézből, a hallásproblémák kezelésének világából.

box2.jpg

Írj nekünk!

iroda@amplifon.com

A hallás tudománya bonyolult, de nem nehéz megérteni. A fülünk egy szuper érzékeny műszer, ami jó esetben remekül működik, de amint víz alá merülünk vele, minden megváltozik. A hangok tompák lesznek, az irányuk bizonytalan és nem is tudjuk, mit is hallunk pontosan?

shutterstock_792344716.jpg

A hallás: rezgés

A hangok rezgést hoznak létre, amik nyomáshullámként haladnak tovább különböző anyagok közvetítésével. A levegő, de a folyadékok és a szilárd anyagok is közvetítik ezeket a hullámokat. A víz alatt azonban ezek a hullámok egész máshogy terjednek, így egész máshogy jutnak el a külső hallójáratba és egész más úton jutnak el az agyunkhoz. 

shutterstock_229893862.jpg

Másnak miért megy olyan jól?

Vannak emlősök, melyeknek nem okoz gondot a víz alatti hallás. A delfinek és a bálnák tökéletesen hallanak a víz alatt, pedig az őseik szárazföldről érkeztek. Ám az evolúció során a hallószervük alkalmazkodott és átalakult a víz alatti hallásra. Ezért megy nekik az, ami nekünk kevésbé. 

A cetfélék ráadásul nem csak egyszerűen hallják a hangokat, de az ultrahang segítségével látni is képesek. A hangsugár visszaverődik az útjába kerülő objektumról, ami alapján pontosan meg tudják határozni, hogy mekkora, milyen alakú és azt is, hogy milyen messze helyezkedik el. 

shutterstock_525526663.jpg

Dobhártya helyett csecsnyúlvány

Ugyan a víz alatt gyorsabban terjed a hang, a mi hallószervünk és agyunk nem erre lett kitalálva, így egész máshogy halljuk őket, mintha hagyományosan, a levegőn keresztül jutnának el hozzánk. A víz alatt a dobhártya munkáját egy fül mögötti koponyacsont, az ún. csecsnyúlvány veszi át, ebbe a csontba ütköznek a hullámok és innen jutnak tovább az agyunkba. Ezek a hanghullámok nem kedveznek a irány meghatározásának sem, mivel egyszerre aktiválják mindkét fülünket, így nem derül ki, hogy honnan érkezett a hang.

A jövő hallókészülékei

Egy amerikai haditengerészet által végzett kutatásból kiderült, hogy a gyengeségek ellenére nem is vagyunk olyan rosszak a víz alatt: míg szárazföldön a maximum észlelhető frekvencia 20 000 Hz, a víz alatt ennek a tízszeresét, azaz 200 000 Hz-es hangot is képesek vagyunk érzékelni. Tehát víz alatt képesek vagyunk az ultrahang érzékelésére. Az ilyen kutatási eredmények segíthetnek az újabb, a hallócsontocskák vagy a dobhártya károsodás esetén is hatékony hallókészülékek feltalálásában és kifejlesztésében.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hallasspecialista.blog.hu/api/trackback/id/tr9314828018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.