HTML

Leírás

Fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok, pszichológusok, hallásspecialisták valamint a hallás-rehabilitáció területén dolgozó kommunikációs szakemberek vagyunk. A saját nevünkben, a saját nevünkkel blogolunk. Tesszük mindezt a szabadidőnkben, a téma iránti elkötelezettségből és annak szeretetéből. A blog életre hívásának elsődleges célja az volt, hogy biztos szakmai alapokon nyugvó információkat, hazai és külföldi érdekességeket osszunk meg első kézből, a hallásproblémák kezelésének világából.

blog.jpg

Írj nekünk!

iroda@amplifon.com

A fülzúgás típusai

2018. szeptember 06. 16:32 - Hallásspecialista Blog

A fülzúgás elsőre talán nem tűnik nagy ügynek, inkább egyszerű problémának vélhetjük, amivel nem nehéz együtt élni. Hiszen nem fáj, nem kell rá gyógyszert szedni, egy kis csöngésbe még nem halt bele senki. Ez igaz, de hogy könnyen elviselhető lenne, azt egész addig hihetjük csak, amíg nem csöngetett be a mi fülünkbe is a tinnitus. 

shutterstock_1119491909.jpg

A tinnitus latin szó, zúgást, csengést, sípolást jelent és egy tünetet takar. A fülcsengés egy külső hanginger hiányában fellépő hangérzet, amit sok mindent kiválthat. Egy erős zajártalom, fülbetegség, vérnyomás probléma, bizonyos mozgásszervi elváltozások, de akár fogászati problémák is okozhatnak fülzúgást. Hallhatjuk az egyik, vagy mindkét fülünkben és csendes környezetben a legkínzóbb. Két típusa van: amit csak mi észlelünk (ez a gyakoribb) az a szubjektív fülzúgás, ha viszont mások számára is észlelhető (például fonendoszkóppal), az az objektív fülzúgás. 

Hogyan alakul ki?

A hallás úgy működik, hogy a külső fül a hangokat a dobhártyához vezeti, ami a a középfül kezdete. A hangok hatására a dobhártya rezgésbe jön, majd a középfülben lévő hallócsontocskák tovább vezetik a rezgéseket a belsőfülbe. Végül az itt elhelyezkedő csiga kb. 30000 db szőrsejeiben ez a mechanikus rezgés elektromos jelekké alakul, ami az agyban a hallóideg idegrostjain tovább fut az agykéregig. Ilyenkor az agyunkban ezek a jelek tovább alakulnak és egyéb idegpályák felé adnak információkat.

Az agy azon részei, ahol ezeknek az információknak az átadása zajlik, kritikus helyei a fülzúgás létrejöttének. A fültől az agykéregig 15 különböző ilyen kritikus hely van, melyek lehetőséget adnak a fülzúgás kialakulására.

Kutatások bizonyítják: ha egy inger elég erős és hosszabb ideig fennáll, akkor az inger megszűnése után is megmaradhat az inger által kiváltott érzet. Így van ez a fülzúgás esetében is. Ha a szőrsejtekben kialakul az ingerület, létrejön a fülzúgás, ha pedig ennek az idegpályának az aktivitása hosszabb ideig fennáll, akkor automatikussá válik és a kiváltó ok megszűnése után is megmarad.

A szubjektív fülzúgás

Egy hang, ami nem is létezik. Más nem hallja, nincs oka, nincs hanginger, a vizsgálatot végző szakember sosem fogja megtapasztalni, de a fülünkben ott cseng, zúg, sípol, napról napra egyre gyötrőbben. De hogy lehetséges ez? 

Ez a hang a semmiből jön, nem lehet kikapcsolni, ettől tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat. Úgy érezzük, történik valami az agyunkban, vagy a fülünkben, amit csak mi érzékelünk, és ez sokakat félelemmel tölthet el. A tinnitus gyakran okoz szorongást, pánikot, a betegeknél alvászavar alakulhat ki, a koncentrációs képesség csökken. A stressz viszont tovább erősítheti a fülzúgást, amitől csak még rosszabbul érzi magát a tinnitusban szenvedő. A fülzúgás ugyan nem betegség, hanem tünet, de rengeteg embert érint: hazánkban a becsült adatok szerint a lakosság 6-8%-át, ami számokban kifejezve több mint 500 ezer főt jelent. 

 

shutterstock_586119209.jpg

Az objektív fülzúgás

Ha a hang külső szemlélő számára is érzékelhető, akkor objektív fülzúgásról beszélünk. Ez a tinnitus ritkább fajtája, és míg a szubjektív fülzúgásnak számtalan oka lehet, ezt a leggyakrabban a fej és a nyak ereinek speciális elváltozása, vagy a középfül és a szájpadlás izmainak fokozott mozgása okozza. 

A fülzúgás klinikailag két formában jelenhet meg: megkülönböztethetünk halláscsökkenéssel járó és halláscsökkenés nélküli tinnitust is.

Halláscsökkenéssel járó fülzúgás

Ezt okozhatja a hallójárat elzáródása, vagy a dobhártya benyomódása (amit leggyakrabban a fülzsír okoz), de a külső hallójárat gyulladása, vagy idegen test bekerülése szintén fülzúgással járhat. Betegségek is okozhatnak halláscsökkenéssel járó tinnitust, illetve az otosclerosis is, ami a megfelelő műtét után mérséklődhet. Az idegi jellegű halláscsökkenések leggyakrabban a belső fül ún. szőrsejtjeinek a sérülésével hozhatók kapcsolatba, ezt gyakran kíséri fülzúgás (pl. a Méniére-betegség). Mérgezések, alkoholmérgezés jele is lehet a fülzúgás és egyes gyógyszerek is okoznak tinnitussal járó halláscsökkenést, de az ún. akusztikus trauma akár kétoldali fülzúgást is okozhat.

shutterstock_1084314392.jpg

A fülzúgás halláscsökkenés nélkül

A hallácsökkenés nélküli tinnitus legtöbbször nem fül eredetű betegség következménye, mint pl. az állkapocs-ízületi betegség, kinőni nem tudó bölcsességfog, migrén, vérszegénység, érelmeszesedés, a fő ütőér szűkülete vagy daganata, cukorbetegség, anyagcserebetegségek, fertőző betegségek, különböző keringési zavarok, élve-
zeti szerek használata.

Koponya -és agysérüléseket is kísérhet tinnitus, illetve az idegrendszer betegségeinek, vagy akár a minket érő stressznek köszönhetően is kialakulhat. 

A lehetséges megoldások

Minden fülzúgás esetén akkor járunk a legjobban, ha mielőbb orvoshoz fordulunk és elkezdődik a tinnitus okának kivizsgálása. Amennyiben az alapos vizsgálatok nem derítik fel az okát, különböző terápiákkal, készülékekkel, tréningekkel és gyógyszerekkel kezelhetik a fülzúgásunkat. Ezeket  a megoldásokat egy következő posztunkban járjuk körül részletesen.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hallasspecialista.blog.hu/api/trackback/id/tr2014223007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.