HTML

Leírás

Fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok, pszichológusok, hallásspecialisták valamint a hallás-rehabilitáció területén dolgozó kommunikációs szakemberek vagyunk. A saját nevünkben, a saját nevünkkel blogolunk. Tesszük mindezt a szabadidőnkben, a téma iránti elkötelezettségből és annak szeretetéből. A blog életre hívásának elsődleges célja az volt, hogy biztos szakmai alapokon nyugvó információkat, hazai és külföldi érdekességeket osszunk meg első kézből, a hallásproblémák kezelésének világából.

box2.jpg

Írj nekünk!

iroda@amplifon.com

Elgondolkodtunk-e már valaha azon, hogy a munkánk milyen hatással van hallásunkra? Ne feledjük: a munkahelyi zajszennyezés igen jelentős halláskárosodáshoz vezethet, ha nem tesszük meg a megfelelő óvintézkedéseket.  Kiss Virág hallásspecialista már korábbi cikkében írt a hallásvédelem fontosságáról. Most a munkahelyi zajvédelemről írom le az alapvető tudnivalókat: mire kötelezi az erről szóló rendelet a munkáltatót, és a munkavállalót?

munkahelyi zaj.jpg

A munkavédelmi törvény szerint minden munkáltató köteles legalább becsléssel, szükség esetén pedig méréssel is meghatározni azt a zajszintet, melynek a munkavállalók ki vannak téve. Zajmérést az alábbi esetekben kell végezni:

  • új munkahely létesítése, új munkaeszköz üzembe helyezése
  • a meglévő munkahely esetében a munkaeszköz átalakításakor, vagy új helyre történő telepítésekor
  • új munkakör kialakításakor
  • a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásakor

 

A rendelet háromféle határértéket állapít meg.

A napi zajexpozíció azt határozza meg, hogy a napi 8 órás munkaidő alatt átlagosan milyen erősségű zaj éri a munkavállalót. A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke pedig az a legerősebb zajszint, mely előfordulhat a munkavégzés alatt.

1.  zajexpozíciós határértékhang.jpg

  • napi zajexpozíció szintje: átlagban 87 dB
  • pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 140 dB

 2.  felső beavatkozási határérték

  • napi zajexpozíció szintje: átlagban 85 dB
  • pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 137 dB

 3.  alsó beavatkozási határérték

  • napi zajexpozíció szintje: 80 dB
  • pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 135 dB

 

A kiindulási pont az, hogy a munkavállalót érő zajterhelés nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértéket (átl. 87 dB, legmagasabb pillanatnyi 140 dB).

Amennyiben a zajszennyezés meghaladja a felső beavatkozási határértéket (átl. 85 dB, legmagasabb pillanatnyi 137 dB), a munkáltató nem csupán köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a zajexpozíció csökkenése érdekében, erre külön tervezetet is kell készítenie. Ezeknek az intézkedéseknek a zajforrás kiküszöbölésére kell elsősorban irányulniuk, azonban ha így nem lehet megfelelő szintre csökkenteni a zajterhelést, a munkavállaló számára egyéni hallásvédő eszközt kell biztosítani.

hallásvédő_2.jpgAz egyéni hallásvédő biztosítása egyébként kötelező abban az esetben, ha a zajterhelés meghaladja az alsó beavatkozási határértéket (átl. 80 dB, legmagasabb pillanatnyi 135 dB). A munkavállalónak nem kötelessége viselnie azt, de természetesen mindenképpen ajánlott! Olyan egyéni hallásvédő eszközt kell választani, mely megszünteti, de legalább a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a halláskárosodás kockázatát.  Ha a zajexpozíció a felső beavatkozási határértéket is meghaladja (átl. 85dB, legmagasabb pillanatnyi 137 dB), a munkavállaló már köteles is viselni az egyéni hallásvédő eszközt, méghozzá a munkáltatója által előírt módon.

A munkáltató az alsó beavatkozási határérték meghaladása esetén köteles megfelelő munkavédelmi oktatásban, részesíteni a munkavállalót. Ennek keretében az alábbiakról kell tájékoztatást nyújtania:

  1. a zajterhelésből származó kockázatok jellegéről;
  2. azokról az intézkedésekről, melyek a zajjal összefüggő kockázatok megszüntetését, de legalább a lehető legkisebb mértékűre csökkentését szolgálják;
  3. a különböző határértékekről;
  4. a hallásvédő eszközök rendeltetésszerű használatáról;
  5. a zajszennyezés okozta halláscsökkenésre utaló tünetekről, és az észlelés után a bejelentés indokoltságáról és módjáról;
  6. a munkaköri alkalmassági vizsgálatot indokoló körülményekről;
  7. azokról a munkamódszerekről, melyek a zajterhelést a lehető legkisebb mértékűre csökkentik.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ha a zajterhelés meghaladja az alsó beavatkozási határértéket, a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállaló részt vehessen hallásvizsgálaton, ahol felmérik hallásának aktuális állapotát. Ebben az esetben a munkavállaló számára nem csupán nagyon ajánlatos, de kötelező is részt venni a hallásteszten.

Ne feledjük: környezetünk zajai nem csupán hallásunkra lehetnek negatív hatással, hiszen számtalan tanulmány bebizonyította már, hogy növelhetik a stressz hormonok képződését, és alvászavart vagy akár szív- és érrendszeri panaszokat is okozhatnak. Ügyeljünk hát fokozottan hallásunk megfelelő védelmére munkahelyünkön is!

 

>> Kapcsolódó cikkek:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hallasspecialista.blog.hu/api/trackback/id/tr875695280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.