HTML

Leírás

Fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok, pszichológusok, hallásspecialisták valamint a hallás-rehabilitáció területén dolgozó kommunikációs szakemberek vagyunk. A saját nevünkben, a saját nevünkkel blogolunk. Tesszük mindezt a szabadidőnkben, a téma iránti elkötelezettségből és annak szeretetéből. A blog életre hívásának elsődleges célja az volt, hogy biztos szakmai alapokon nyugvó információkat, hazai és külföldi érdekességeket osszunk meg első kézből, a hallásproblémák kezelésének világából.

box2.jpg

Írj nekünk!

iroda@amplifon.com

Amikor valaki abba a szerencsés helyzetbe kerül, hogy interjút készíthet egyik legjobban kedvelt vígjáték színészével, akkor a szokásosnál is jobban megpróbál felkészülni a beszélgetésre. Mindez azonban teljesen mellékesnek tűnik, ha az interjúalany Straub Dezső, Jászai Mari-díjas színművészünk. A briliáns humorú színész ugyanis egészen kiváló beszélgetőpartner: valószínűleg bárkit el tudna szórakoztatni jobbnál-jobb történeteivel, akár napokon, heteken keresztül is, bár blogunk tematikája most valamennyire azért meghatározta beszélgetésünk menetét. Figyelem! Megható és tanulságos történet következik Kubala Lászlótól az Aranycsapaton át az ajtócsengő és a rigók kapcsolatáig.


Kedvenc jelenetünk, A közértben. Az 1526-os poénon a mai napig nem tudjuk túltenni magunkat.

A múlt héten mutattunk be egy egészen jól sikerült, humoros reklámfilmet - itt lehet megnézni -, amiben három kisfiú rosszalkodik a nemzetközileg is jól bevált becsengetünk, aztán jól elfutunk/elbújunk csínytevéssel. A csengő fontos szerepet játszott pár hónappal ezelőtt a Straub-család életében is.

A bevezetőben a 'tanulságos' és 'megható' jelzőket használtam. Kérem Művész úr, ossza meg blogunk olvasóival, hogyan kezdődött ez a nem mindennapi történet!

Tanulságosnak valóban tanulságos, és az is igaz, hogy komoly érzelmeket váltott ki. A családdal éppen a horgász-vadász kiállításon voltunk, amikor az Öcsém hívott, hogy Édesapám, akinek egészen biztosan otthon kell lennie, nem veszi fel a telefont, hiába hívja órák óta.

Mi volt az első reakciója, amikor hallotta, hogy valami baj lehet?

Az embernek ilyenkor minden megfordul a fejében, és az egyik sem jó gondolat. Egyik rokonunk - aki a közelben tartózkodott - kérésemre felugrott a lakásba, és megnézte, hogy mi történhetett. Az ajtórács zárva, a televízió maximális hangerőn szólt, Papa a csengetésre, kopogásra nem reagált, viszont az ablakon át azt lehetett látni, hogy szinte biztosan otthon van, hiszen a cipője ott volt a folyosón.

Gondolom nagyon megijedtek.

Azonnal hívtuk a zárszerelőket, és szóltam a fiamnak, hogy jöjjön gyorsan, nagy a baj. Az ajtó előtt az éppen kiérkező lakatossal egyeztettünk a bejutásról, amikor az egyik pillanatban egy könnycseppet láttam megcsillanni a fiam szemében. Hátrafordultam, és a rácson keresztül megláttam Édesapámat, amint ruganyos léptekkel, mosolyogva közeledik az ajtóhoz. Örült, hogy végre meglátogattuk: „Na végre! Olyan régóta várlak benneteket!” Ő, minket?! Gondolhatja, hogy milyen megkönnyebbülést éreztünk.

Mi történt valójában?

Miközben mi már a legrosszabbra gondoltunk, Édesapám egyszerűen sem a telefoncsörgést, sem az ajtó csengőjét nem hallotta meg az üvöltő televíziótól, mert két fontos futball meccset kellett végignéznie. Azt a két meccset ő nézte, négy emelet meg hallgatta, úgy bömbölt a készülék. Kérdeztem is tőle: „Papa nem szidják a lakók ilyenkor a Nagyit?” „Nem tudom, nem hallom a TV-től” - válaszolta. Na, ez volt az a pont, amikor végleg úgy döntöttünk, hogy ez így nem mehet tovább, valamit kezdeni kell a hallásproblémájával. Bejelentkeztünk interneten egy hallásvizsgálatra az Óbudán található hallásközpontba. Akkor még nem volt ott, de most már a Puskás szobor áll előtte. Először persze hallani sem akart a vizsgálatról a Papa - minek, ő jól hall! - aztán mégis belement a dologba.

Hogyan érezte magát a hallásvizsgálat alatt?

Magam sem hittem volna, hogy ilyen jól fog sikerülni. Kimondottan élvezte. Fantasztikus, és megható élmény volt nekem, mikor ott a vizsgáló stúdióban húsz év kiabálás után újra emberi hangon kezdtünk el csevegni egymással, fülében persze már a próba készülékekkel. Amikor pedig kijöttünk az ajtón, és azt mondta menet közben: „Fiam! Hallod a rigót?” Hát... nekem akkor kicsit előre kellett sietnem az autóhoz... 

Édesapja – akárcsak Ön – szenvedélyes futballrajongó. Valahol a labdarúgás szeretete adott lehetőséget neki arra, hogy újra halljon. Ha nincs az a két mérkőzés a televízióban...

A Papa labdarúgó edző és vizsgázott bíró volt annak idején. Kevesen tudják, hogy egy osztályba járt az Aranycsapat több játékosával és gyerekkori barátja volt Kubala László is. Tavaly ősszel a Kubala László Emléktornán egy dedikált labdát kapott a Barcelona korábbi magyar csillagának fiától, Carlos Kubalától, aki Édesapámban az ő Édesapjának utolsó élő barátját ismerhette meg. Fantasztikus dolgok ezek.

SD2_1.jpg Id.Straub Dezső és Kubala László fia, Carlos Kubala a dedikált labdával

Hogy van az Édesapja most?

Teljesen természetesnek veszi a változást! Az a gyönyörű ebben a korban, hogy a Papa fiatalon megszokta, hogy megbetegszik aztán meggyógyul és minden ugyanúgy megy tovább, mint előtte. Hogy őt idézzem, „a hallásközpontból gyógyultan távoztunk”. Én azt tapasztaltam, hogy működésképtelen érzékszervvel bezárult számára a világ, ő maga is zárkózottabb lett. Ha azonban újra működni kezd egy érzékszerv, újra kinyílik a világ az emberek számára. Édesapám esetében ez azt jelentette, hogy most sokkal könnyebb vele kommunikálni, ő pedig sokkal jobban kapható egy kis közös kiruccanásra, mint azelőtt. Tavasszal közösen ünnepeltük a születésnapunkat, ami négy napra van egymástól. Ez korábban a rossz hallása miatt nehezen lett volna kivitelezhető. Sokat segített rajta ez a változás. Rengeteget beszélgetünk, és összehasonlíthatatlanul halkabban hallgatja, nézi a meccseket. Édesapám az ő világában, most tökéletesen boldog és egészséges.

SD1.jpg A születésnapi torta és Straub Dezsők egymás között

Nem tudom kihagyni a kérdést. Hol játszik, mivel foglalkozik most a színművész Straub Dezső?

Úgy néz ki, hogy a Vidámszínpad az Átrium Eurocenterben, a Bécsi út 154-ben fog újjászületni. Sokan vannak, akik a Vidámszínpad vígjátékain, kabaré-előadásain nőttek fel, az újjászületés nekik is, és nekünk is fontos. Mi mindenesetre összefogtunk, hogy minél többet tudjunk tenni a mosolygós Magyarországért.

Milyen darabokat fognak műsorra tűzni?

A már jól ismert Nejcserés támadás és a Szerelmes nagykövet mellett gyerekdarabokat is játszunk. Decemberben tizenhét előadásunk lesz.

Számíthat a nagyközönség új bemutatókra is?

Igen, három premierrel - két vígjátékkel és egy kabaréval - készülünk. A Forró hétvége az előbbi műfaj, míg a Nevess meg minket egy szilveszteri kabaré lesz. A harmadik, az Ön is lehet gyilkos című vígjáték azért is kedves nekem, mert a héten az egyik főpróbát Édesapám személyesen is megnézte. Rossz hallása miatt ilyenre nagyon-nagyon régen nem volt példa. Hosszú évek után, 87 évesen jött el újra a színházba. Ezért is mondom: fantasztikus, hogy újra hall!

Mi pedig azt kívánjuk, hogy maradjon is ez így még nagyon sokáig így! Köszönöm a beszélgetést!

 

>> Kapcsolódó cikkek:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hallasspecialista.blog.hu/api/trackback/id/tr425645118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása